Miért és mikor rossz a barátság?

Mindannyian hallottuk már szerintem azt szüleinktől hogy „ne keveredjünk rossz társaságba”. Ebben a bejegyzésben erről fogok nektek írni, és kicsit mélyebben, tudományos szempontokat is figyelembe véve közelítem meg a dolgokat, hogy miért rossz az ha „nem jó társaságban” vagy, és mit is jelent az pontosan ha „nem jó” társaságban vagy. Illetve adok erre technikákat, mégis hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket.

Mikor rossz a társaság?

Na kezdjük akkor ott, hogy nem jó társaság. Mégis mikor lehet valamilyen közösséget nem  jó társaságnak nevezni? Ami, és aki most az életetekbe jelen van, kettő csoportba tartozhat.

Segíti a céljaim elérését, vagy hátráltatja azokat. Nincs olyan, hogy valamilyen barát semleges lenne. Vagy segít, vagy hátráltat. Ezt jó ha belátod. „ Madarat tolláról, embert barátjáról”. Gondolom ismeritek, és már sokszor hallottátok ezen mondatot. Alapvetően akkor rossz a társaság ha nincs célja a körülötted lévő embereknek. Sajnálatos módon ez egy nagyon gyakori esemény a mai ember életében. Nincs cél. Nincs cél a szülőknél, vagy nincs cél a barátainknál. Ha nincs a barátidnak célja, akkor ezt a viselkedési formát Te is átfogod sajnos venni, ha akarod ha nem. Átveszed teljesen automatikus duplikálódni fog nálad ez a folyamat, hisz nincs egy sablon, egy mintakép akiből tudnál táplálkozni. Tehát ez az első dolog, amikor  egy társaság rossz lehet. Nincsenek célok, nincsenek tervek.

A második pedig a negatív hozzáállás. Panaszkodás, önbecsülési zavarok, mosoly nélküli élet, pletykálás, düh, stb…  Ezek el sem tudod képzelni, hogy mennyire befolyásolják az életedet. Sportolóknál megszokhattuk azt, hogy azt mondják maguknak: „Meg tudom csinálni, meg fogom csinálni”. Na ezek a pozitív kijelentések már beszéltem erről nektek a célok elérését illetően. Ugyan ezzel a szisztémával működik a panaszkodás. A panaszkodás egy negatív megerősítés, és ha ezt teszed akkor erősíted magadban a negatív gondolatokat. Ezek pedig a vonzás törvénye miatt, rossz szituációkat, és embereket fognak bevonzani.

Mosoly. Ez nagyon jó téma. Azt, hogy kivel milyen a viszonyod, akár párkapcsolatról van szó, vagy esetleg csak két barátról, könnyen letesztelheted azzal, hogy mennyit nevettek együtt.  Ha jó a kapcsolatotok akkor sokat nevettek együtt, ha rossz akkor keveset. A mosoly egy hatalmas dolog. Allan Pease egyik szenzációs könyvében olvastam egy megdöbbentő kísérletet. A kísérlet arról szólt, hogy embereknek képeket mutattak. Az egyik képen dühös, a másikon pedig egy mosolygós ember volt. A feladat az volt, hogy a dühös képre kellett mosolyogni, a mosolygós képre pedig dühösen reagálni. A dühös emberre pedig akármennyire is akarták nem tudtak az emberek őszinte mosolyt adni. Tehát aki dühös,  és mindig ideges típus, azzal alapvetően nem tudunk jó kapcsolatot kialakítani. A negatív embereket kerüljük. Hozzuk össze őket egy másik negatív emberrel és hagyjuk, hagy tegyék tönkre egymás életét.

Korlátozottság. Matek példa.  Ha adok neked egy matek feladatot, aminek előre meghatározom az eredményét, mondjuk legyen 12, kiszámolod egy fajta módszerrel, de nem jött ki a 12. Na most megkérlek rá, hogy csináld meg,1 milliószor ugyanezzel a módszerrel a matek feladatot. Nem fog kijönni ugye  a 12? Akkor jön ki ha más módszert alkalmazol. Más gondolkodásmód, más élet! Más tettek, más jövedelem, más komfort szint, stb… Ilyenkor kérlek mérlegelj.  Egy ember, egyfajta gondolkodási móddal azt a bizonyos szintet tudta elérni, amit látsz. Amikor találkozol egy másik emberrel, aki megítélésed alapján sokkal többet tudott elérni az ő fajta módszerével, kérlek ne hezitálj, és ne legyen kérdés, hogy kinek a társaságában leszel inkább. Az extrovertáltság fontos ebben a világban. Fel kell fogni, hogy változnak a dolgok. Ehhez pedig igazítani kell magunkat is. Egyre jobb motorok  jönnek ki. Na képzeljük el ha ezek a motorok még mindig ugyanabban a karosszériában lennének. Nem hinném hogy nagy lenne a kereslet. De azzal hogy a karosszériát is az igényekhez megfelelően igazították, megtriplázzák nap mint nap a keresletet ezen autók iránt.

A következő dolog pedig a komfortzónába való visszahúzódás. Példaképem, Brian Tracy szerint, a tudatalatti húz vissza minket a komfortzónába. Amikor kialakítasz magadnak egy stabil állapotot, na azt nagyon nehezen lehet ott hagyni. Új dolgokba való belefogás, kockáztatás, mind-mind olyan dolog ami lehet hogy az anyagi biztonságodat növelné egy ponton, de a komfortzóna visszahúz. Én még hozzá tenném azt is hogy a barátok is néha visszahúznak. Amikor egy dologról alkotott véleményt beléd sulykolnak. Ne vágj bele, ne menj bele, ne csináld, ne válts munkahelyet, és társai.

Két haver iszogat a kocsmában. Egyik felest küldik le a másik után, amikor egyikük hirtelen hanyattesik a székről és mozdulatlanul elterül a padlón. A haverja odaszól a csaposnak:
- Látja, ez a haverom! Mindig tudja, mikor kell abbahagyni!

Ezek azok a pontok amik meghatározzák a Te életedet is. Érdemes tehát motivált és céllal rendelkező jó személyekkel körülvenni magad. Sikerink 80%-át az fogja meghatározni milyen emberek vannak körülötted. Ha jó emberek, motiváltak, pozitívak, optimisták, ez a Te életedre nagyon nagy kihatással fog lenni. Olyan emberré válsz amilyen emberek körülötted vannak. 

Mit tegyél ha rossz társaságban vagy?

Ilyenkor az illetőnek a figyelmét felhívhatod arra hogy állj, rossz felé mész,  megmutatom merre kéne. Van egy technika, ami egyes emberek esetében demonstrálni tudja, hogy a gondolatoknak teremtő ereje van. Kicsit fentebb láthatjátok...

Jack Canfield a videó 24. percében észveszejtő dolgot csinál. A lényege az neki hogy a kezünkön alsó részén van egy kis csík, biztosan van erre valami szakkifejezés de fogalmam sincs hogy mi lenne az. Engedjétek meg hogy egy képpel reprezentáljam nektek hogy miről beszélek.  Jack azt mondja hogy érintsünk össze a két kezünket   ezen vonal mentén. Ha összetettük a kezünket, látjuk azt hogy az egyik kezünk kicsit nagyobb mint a másik. Na most mondjuk a kisebbnek hétszer hogy "nőjj, nőjj nőjj...". Tegyük össze újra. Aztán mindenki tapasztalja meg az eredményt.