A céljaid eléréséről, szakszerűen...

Megvolt?

Gondolkozz el akkor a következő gondolaton:

Az akadály az a rémisztő dolog, amelyet akkor látunk, ha levesszük szemünket a célról. - Henry Ford

Te sem vetted észre a háttérben történt változásokat mi? A koncentrációd miatt. 

Céljaid teljesítésének megkezdése esetében 2 azaz kettő darab érzelmet kell górcső alá venned.

• Félelem
• Vágy

Nagyon egyszerű, nem kell túlmisztifikálni a tényeket. Ha a döntéseidet a félelmeid irányítják, akkor minden akadályt észre fogsz venni, és ezekre helyezed a fókuszodat. Ellenkező esetben, ha döntéseidet vágy irányítja, az tökéletesen felülírja a félelmeidet és egy magasabb rendben álló érzelmi interakció veszi át a helyét. Ilyenkor az optimizmus légköre jellemez, általában pozitív feszültség van benned, és folyamatosan intézkedni, tenni szeretnél a célod elérése érdekében. Léteznek bipoláris zavarok. Ezekre az a jellemző, hogy az ilyen betegeknél ciklikusan két hangulatváltozás érzékelhető. Van egy passzív, depressziós időszak, majd egy indokolatlan mániákus szakasz, ami nagyon aktív. Na, ha tetteid vágyaid irányítják, pontosan olyan leszel mint a bipoláris zavarokkal küzdő egyén, a mániákus szakaszban.

Kapcsold ki az agysejtjeidet

Az epigenetikusok évtizedek óta vizsgálják, hogyan tudunk kikapcsolni agyunkkal bizonyos géneket, és ezáltal változtatni az életmódunkon. A neuroplasztikusok pedig arra nyújtanak magyarázatot, hogy hogyan képes az agyunk változni.

Hogy miért mondom most el ezeket?

Azért mondom el, mert véleményem szerint az embereknek nem üres hurráoptimizmus kell, hanem jól átgondolt, struktúrált információk, amik részben tudományos tényeken is alapulnak. Így jobban elhiszed, mintha csak azt mondanám, hogy az agyaddal, képes vagy hatni önmagadra, és ezáltal a külső világodra. Közelebb kell hozni az emberekhez ezt a tudást, hogy elhiggyék, bármire képesek. Na ebben segít a tudomány.

A neuroplaszticitás elmélete szerint agyunk folyamatosan optimalizálja magát arra a szintre, amelyet elvárunk tőle. Például a londoni taxisöfőrök hippokampusza sokkal nagyobb, mint a buszsofőröké. Ugyanis a hippokampusz azon agyi terület, amely a térbeli látásért felelős. Ez a taxisok londoni taxisok esetében nagyobb, mert nem állandó útvonalon járnak, mint a buszt vezető kollégák. Az agy optimalizál, alkalmazkodik.

Amikor a taxi átrobog a piroson, az utas felszisszen.
- Ugyan, - mondja a sofőr - mi taxisok minden piroson áthajtunk!
Aztán a küvetkező zöld lámpánál megáll.
- Most miért állt meg?
- Hátha jön egy másik taxis.

Tedd fel magadnak a kérdést, hogy milyen szintet vársz el az agyad működésétől? Az az igazság, hogy az igazán sikeres embereknek olyan céljaik voltak, hogy nem is nagyon beszéltek róluk. Tudod miért? Mert nem volt kinek elmondani. Egy átlagos embernek feldolgozhatatlan az információ, túl messzinek véli, nem látja a lépéseket, káosz alakul ki, és nem tud az információkkal mit kezdeni.

Az emberek többsége beéri a kevéssel, azért mert a többért ki kell menni a komfortzónából, ahol már nincs pótkerék, nincs aki fogja a kezüket, és nincs kényelem, ezért inkább picikben gondolkodnak, mert félnek nagy dolgokat, célokat kitűzni, azért mert a nagy célok nagy vágyakkal is járnak, nagy vágyakat meg nem mernek kívánni sem, nemhogy kitűzni.

Tudod, ha nem elég nagy a vágyad, akkor nem is fogsz érte keményen dolgozni. Dolgoznál nekem a cégemben? Havi 200 ezret adnék. Valószínűleg sok ember elvállalná, de ez a 2 kilós juttatás egy bizonyos motivációt jelent, ami egy bizonyos szinttel függ össze. Mondom a másik végletet. Dolgoznál a cégemben, mondjuk havi 100 ezerért, plusz minden általad eladott termék utáni 20%-ért? Valószínű, itt sokkal motiváltabb lennél, hisz a lehetőséged megvan, hogy x ezer/milliót keress, ezért hajtani fogsz. Ezért már megéri értékesítési kurzusokra járni, személyiség fejlődéssel foglalkozni, és dolgozni, nem?

Idézet.hu

Minden egy gondolattal kezdődik 

Gedei Attila