A férfi immár örökre az övé volt, jó és rossz tulajdonságaival, erősségeivel, gyengéivel együtt. (...) Eszébe jutott, hogy immár ő is a férfié, így, ahogy van, gyarló, esendő emberként. Ha tetszik, ha nem, ez van. Õ már csak olyan, amilyen.
(Nicholas Sparks - Szerencsecsillag)