Nem is minden századik, de talán csak minden ezredik embernek kedvez annyira a sors meg a szerencse, hogy a leginkább neki való pályára juttatja :a társadalom egyedeinek roppant többségével szeszélyes játékot űz a véletlen, mely egy darab kenyeret mutat annak, aki éhes; az éhes ember pedig nem ér rá sokat gondolkozni, sokat válogatni, várakozni : megy abban az irányban, amelyben megélhetését leginkább biztosítva látja.
Ezért van annyi középszerűség a világon.
(Bársony István - Erdőn, mezőn)
