Annyiszor játszottam a boldogot,
most végre boldog lehetnék,
nyugtalanul figyelem magamat,
vajon mi hiányzik még,
(...)
s a boldogot csak játszani lehet,
és az élethez ennyi is elég,
az üdvözült angyali boldogságot
nem ismerik, csak a hülyék.
(Csukás István - Annyiszor játszottam a boldogot c. vers)
