Személyükben két világ ütközött össze, anyám beteges volt, vérszegény, fejfájós, apám nyolcvanon túl még a házmesterné fenekét csipdeste, próbáld elképzelni, milyen iszonyat lehetett nekik egymással élni. Nekik - szikráztam rá -, nekik, nem neked?
Én így is szerettem őket, mondtam már - felelte Szobotka. - Mindenkinek joga van a boldogtalansághoz, joguk volt nekik is.
(Szabó Magda - Megmaradt Szobotkának)
