Az első gondolatom vagy. Igazából már akkor amikor még nem is tudom, hogy ébren vagyok, csupán a valóság küszöbén állva tekintgetek a világ felé, már akkor ott cikázol az agysejtjeimben. Már az előtt, hogy bármi is tudatosult volna bennem; te ott vagy. És minden reggelben ez a szép. Az, hogy ott lehetsz a gondolataimban és bár magamhoz nem ölelhetlek, mégis mosolyt csalsz az arcomra. A gondolati szinten való puszta jelenléted fakaszt mosolyra.
(Venczei Judit - Gondolatok)
