Margaret Island idézet

Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél, Mint egy angyal, olyan ártatlannak...

Soha ne zárd be az ajtót, ha újra kopog a múlt. Bárhol is élsz, el ne felejtsd, hogy az út hol...

Nincs időm arra, hogy gyökeret verjek, túlontúl futnak velem a percek, egészségünkre ezerszer...