Ismerős Arcok idézet

Én vagyok az egyetlen, akivel, ha beszéltem, mindig őszinte volt.

Ha nem marad más utánam, Csak partra vetett hordalék, Kertembe gyűljetek, és ott szórjátok...

Eljön-e újra, mi elmúlt rég, Álom volt-e a szép remény, Lobban-e még az a gyertyafény, Az elesett...