Nem volt olyan fényes vagy valószínűtlen ígéret, amit a remény a fülembe ne sugdosott volna. Felét se hittem a susogásának; sőt, úgy tettem, mintha csak nevetnék rajta; mégis, jobban hittem benne, mint ahogy magamnak bevallottam; különben miért dobbant akkorát a szívem, ha kopogást hallottam az ajtón.
(Anne Bronte - Agnes Grey)
