Nem kell naplemente
az őszi kertbe` a
puha plédek alatt.
A megfékezett tébolyból
csak mélyülő csend marad,
ami rád telepszik, majd maga alá gyűr,
hisz úgyis mindegy neked.
Inkább lágyan összeroppansz,
mert kitörni nem lehet.
(Vad Fruttik - Válaszok nélkül)