Először is hallgatni kell - kiiktatni a közönséget és megítélni tudni önmagunkat. Figyelmes testkultúra és figyelmes tudatos élet egyensúlya. Felhagyni a nagyravágyással és a kettős - a pénz alóli, és hívságaink, gyávaságaink alóli - felszabadulás munkájának szentelni magunkat. Fegyelemben élni. (...) Fel kell számolni minden előző állapotot, és erőinket először abba kell fektetni, hogy semmit ne felejtsünk el, majd hogy türelmesen tanuljunk. Ezen az áron az esélyünk egy a tízhez, hogy megmenekülünk a legrútabb, a legnyomasztóbb sorstól: a munkába járó ember sorsától.
(Albert Camus - Noteszlapok I.)
