Albertus Magnus (...) háromféle játékot különböztetett meg: 1. a céltalan játékot (...), amely fölszabadítja a szellemet, csiszolja az elmét és - akárcsak a zene - nyájassá teszi a szívet. A második csoportba a hasznos játékokat (...) sorolta: ezek közé tartoztak a lovasjátékok, amelyek a hon védelmét szolgálták. A harmadik csoportot a megvetendő és szégyenteljes játékok (...) képezték. Ezek vétkezésre csábítják az embereket. Közéjük számított a szerencsejáték és a színház.
(Wolfgang Behringer - A sport kultúrtörénete)
