Tó a lelkem, és te a kő vagy,
ha már fentről így belém dobtak,
jöjj, és gyönyörködj,
míg a fodrozódás ér!
A múltam vedd, és add a jövőm!
A jelent meg csak bízd rám!
Ha az alkony jön már délelőtt,
a párnád legyen párnám.
(Török-Zselenszky Tamás - Míg a fodrozódás ér)